Emlékszem, ötödikben az összes többi kislányhoz hasonlóan én is idióta rózsákat gyártottam papírzsepiből. Ezt a technika órán elsajátított, kétes ízlésű tudományomat aztán jól elrejtettem tudatom sötét bugyraiba, és leszoktam.
Évtizedekig tiszta voltam, de most ismét a papírzsebkendőhöz nyúltam.
Semmi másból nem tudtam ugyanis elképzelni a Sárga Vicsoriak nemzetségének körgallérját.
(Óz, a csodák csodája, fordította Beöthy Lídia)
6 comments:
Ezek az arcok! Annyira jók :) És jól áll nekik ez a gallér.
Egyébként olyan papírzsepi-virágokat mi is hajtogattunk... :D
mi is:) kreppapírból, ami befogta a kezünket.
gratulálok a képekhez és a bloghoz is:) ez a macskanős munka biztos jó kikpacsolódás is, nem?
szerintem igazán reklámozhatnád oldalt a könyveket, amiket te illusztráltál, meg általában a munkáidat, mert hát hol legyenek összeszedve, ha nem itt nálad? :)
Szia! Nem vetült fel benned a papírmasé illusztráció gondolata,a teljesen térbeli illusztrációk készítése?(hűha, hát ahhoz kellene sok idő) Megnézném Szegedi Kata stílusban milyen az. Első pillanatban, kicsi nézőképben ránézve azt hittem, hogy ez már az:)
Mindenkinek hurrá! és köszönöm! :)
Krisztián.
De még mennyire hogy felmerült!! Lassú léptekben haladok efelé! Pont ilyesmin dolgozom, hosszú távon. amúgy a dolog nem újkeletű számomra: kb ez volt a diplomamunkám. tehát haladok visszafelé az időben.
Zsepivirágot én is...rengeteget. Minden vendég kapott egyet, aki eljött hozzánk. :o)
Ezeknek a vicsoriaknak viszont tényleg szuperül áll.
Gratulálok a munkáidhoz, igazán szépek és igényesek!
Sok sikert és türelmet kívánok!
Kata
Post a Comment