Sokak számára valószínűleg nem ismeretlenek az itt bemutatott képek: Álomcirkusz címen jelent meg a General Press és a Csodaceruza közös gondozásában ez a könyv sok éve. Mindezidáig ez az egyetlen könyv, melynek nemcsak a képeit festettem, hanem a szövegét is én írtam.
Egy német kiadó, a Leiv Verlag bízott meg egy teljes képeskönyv szövegének és illusztrációinak megalkotásával 2000-ben. Nagy lelkesedéssel vágtam bele a munkába, mert tulajdonképpen ez volt az első igazi megbízásom....
Ezen a ponton megragadom az alkalmat és felhívom a grafikus kollégák figyelmét: Ne álljatok szóba a Lipcsei LEIV VERLAG- gal, ha valaha is megkeresnek, mert elképesztően tisztességtelenek! Noha több tízezer példányban többször is kiadták a könyvemet a teljes német nyelvterületen, valamit a tudtom és engedélyem nélkül eladták a könyvem jogait egy japán kiadónak, soha de soha nem fizettek nekem! A japán megjelenésről csupán véletlenül szereztem tudomást: egy ismerősöm Japánból hazajőve egyszercsak meglepett a saját könyvemmel. Hát, ezt nevezik tanulópénznek...
Ha mindezt akkoriban tudtam volna, valószínűleg nem csináltam volna meg. Utólag azonban azt gondolom, ennek ellenére nem dolgoztam hiába: ez a könyv volt a vízválasztó az életemben.
These pictures are perhaps familiar to many: it's the Dreamcircus published by General Press and Csodaceruza many years ago, which is the only book not only illustrated, but written by me.
A German publisher Leiv Verlag asked me to make a full picturebook's text and illustrations in 2000. I started working really enthusiastically, because it was my first real task…
Now I'm seizing the opportunity to warn the graphic colleagues: never trust LEIV VERLAG, if they ever offer you anything, they are unbelievably dishonest! While they published my book several times and sold several tenthousand pieces all over the German-speaking areas, and sold the rights to a Japanese publisher without my consent, I never ever got a pence from them! I got to know about the Japanese version by chance: a friend brought one for me as a present. That's what they call experimental learning…
If I knew all this, I wouldn't have made it. But I don't think it was a waste of time: this book was the watershed in my life.
13 comments:
Ui.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy mi lehet az oka annak, hogy bizonyos képeket nem sikerül feltöltenem a blogra? Néhány kép színei átfordulnak negatívba, amikor feltöltöm őket, pedig ugyanolyan jpg fájlok, mint ezek itt, melyeket végülis sikerült feltennem. Bizonyos színek esetében történik ilyesmi, főleg a melegebb tónusok esetében. Na mindegy, ezért csak ezeket a szürkésebb tónusosú képeket tudom csak most megmutatni.
Nekem ezek a képeid is nagyon tetszenek :) Olyan helyesek nyuszók!
Kár, hogy ilyen negatív élményeid is fűzödnek a könyvhöz :(
Ami a képfeltöltést illeti, ilyennel még nem találkoztam.
Döbbenet..
Velem egyetlenegyszer fordult elő, hogy átmentek negatívba a színek, igaz, csak emilben: amikor cmyk-ban hagytam a képeket rgb helyett.
Lehet, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, de azért leírtam, hátha..:)
Köszi, Mónika! Lehet, hogy jó ötlet, meg fogom vizsgálni....
Örömmel és büszkén elmesélhetem a többi olvasónak, hogy ez a könyv volt az első, amit személyesen dedikáltattam Katával találkozásunkkor?? A legszebb "nyulambulamos" könyv, amit eddig találtam. Minden jót kedves Kata!
Üdv: Biró Andrea
:))
Kitalálom! Ez volt az utolsó csak festett széria?
:))
Nagyon kellemes a hangulata.
Az az! Amit a Móni mond! Bár a Blogger néha magától is szabotál...
Hanem Kata! Gondolom van egy szerződésed, amin a jogok és a feltételek rögzítve vannak! Tehát van mivel alátámasztani a követelésedet. Vagy kényelmesebb erről lemondani?
Mónika, Hajnalka, zsenik vagytok, valóban ott volt a kutya elásva! Köszönöm szépen a segítséget!
Andrea, neked pedig a kedves megjegyzést.
Jajdejó! Most ezzel úgy tűnik, mintha értenék hozzá:))) Pedig nem ám:) A lényeg, hogy megoldódott a probléma, örülök!
Nekem bizony nagyon tetszenek ezek az akvarellek, valahogy olyan jó toszkán hangulatuk van!
Szerintem pedig ez a világ legeslegjobb mesekönyve!!! Mi mindenkinek ezt szoktuk ajándékba adni. És mindig Borz Bélát emlegetjük, ha valaki iszik, és az a kép, amikor a menyasszony megy a biciklin az esküvőre, mind a mai napig a kedvencem esküvői jelenetem. És különben is, az egész nagyon jó. És ezt nemcsak én mondom, hanem a gyerekeim is :)
Nekem is nagy kedvencem, bár nincs belőle saját példányom még..., de lesz. Abban az évben találkoztam vele, mikor a Mediawave-en a Circus Workshop volt soron. Egy hatalmas cirkuszsátor állt a győri Széchenyi téren, és minden ott történt. Egészen őrült dolgok is... állandőan ilyen képi világ motoszkált bennem, mikor fotóztam az eseményeket. Nagyon szeretem!
Ez a könyv az első nagy kedvencünk a Szegedi Katalin remekek közül. A szöveget meg különösen szeretjük, mivel annyiszor kellett az akkor 2,5 éves fiunknak elmesélni, hogy már kivülről fújta (Ő is) a míves mondatokat. Mint pl. : "Drága hölgyem, nevem Péter..." Minden képet és minden szót nagyon szeretünk ízlelgetni benne, s csatlakozva az elöttem szólókhoz, mi ezt visszük mindenkinek ajándékba (különösen, ha az első baba érkezik), s már a mi példányunk is dedikált. Álmodj tovább, kedves Katalin!
Nem lehet ezt a lipcsei céget beperelni? - Vagy nem ér annyit az egész, mert drágább lenne az ügyvéd díja? Felháborító úgy, ahogy van.
Kedves Juhizs, igen, nagyon felháborító. Éppen azért nem foglalkozom vele, mert annyira felháborít az igazságtalanság, hogy rosszul leszek tőle. Most már igyekszem okosabb lenni.
Post a Comment