Egy asztal két élete

Volt a nagymamámnak egy nagyon öreg asztalkája, amit egyfajta "házioltárként" használt, és amíg élt, mindig volt friss virágcsokor rajta...
Később én megörököltem ezt a rozoga kisasztalt. A kör alakú asztallap egy talapzaton és négy lábon állt. Állt? Inkább dülöngélt, hiszen amióta az eszemet tudom, már fénykorában is megette a szú.
Egy darabig hűségesen szeretgettem és szobanövényeket tartottam rajta, de amikor egyszer csak összeomlott a saját súlyától, mennie kellett. Még ekkor sem volt szívem megválni tőle, így hát kitettük az udvarra -, és szép lassan megfeledkeztünk róla.
Egészen addig, míg körbe nem jártam a kert elhagyatott zugait, kincseket keresve Finy Petra készülőben lévő könyvének illusztrációihoz. Az asztalka immár végképp az enyészet martalékává vált, de szerencsére még időben sikerült megmenteni néhány részét.
Ha asztal már nem is, de mesekönyv-illusztráció még lehet belőle! :)

A kör alakú asztallap "A csillagok csókja" című mese illusztrációjaként reinkarnálódott:

A talapzatból "A barlangi varázsló" című mese barlangja lett:

az asztallábakból pedig oszlopok "Az esővadász" című meséhez.

Köszönöm, Mama! :)

Készülőben: A fűszerkatona

Olyan könyvön dolgozom éppen, amit nagyon, nagyon élvezek csinálni, ugyanis végre tobzódom a kacatokban! Ennek apropóján el is határoztam, hogy megpróbálom újraéleszteni ezt a blogot. Rögtön két "werk-fotóval" kezdek, amolyan műterembe bekukucskálós, "így készült" jellegű fotókkal (amiknek a minőségéért ezúton is elnézést kérek, a könyvben természetesen igazi profi fotók lesznek majd a képekről).

És hogy mi is lesz ez a könyv? Finy Petra könyve, a címe "A fűszerkatona". Az izgalmas című kötet meséit a különböző földrészek ihlették. A szép szimbólumokkal teli történetekről az volt az első benyomásom, hogy mennyire természetközeliek ezek a mesék.
Ezért rögtön tudtam, hogy olyan alapanyagokkal szeretnék dolgozni, amiket már megevett a természet. Nem tudok szebb felületeket elképzelni annál, mint ahogyan a múló idő öregíti a tárgyakat, ahogyan az időjárásnak kitett, kint felejtett anyag elkezd dolgozni. Ezeknek a "szépre pusztult" felületeknek nem tudok ellenállni, ezért évek óta gyűjtögetem őket, hogy majd csak jó lesz valamire...
Úgy érzem, most jött el az idejük.

Orros, a törpe

Tavaly jelent meg "A kis Mukk története" a General Press Kiadó gondozásában. Idén folytatódik a Wilhelm Hauff meséit megjelentető sorozat: ezúttal az "Orros, a törpe" című könyv van készülőben, ebből mutatok néhány képet a teljesség igénye nélkül. Ahogyan a Kis Mukk, ez a kötet is több mesét tartalmaz: vannak benne arabos hangulatú történetek, és olyanok is, melyek a régi Németországba repítenek...

A címadó mese, vagyis az Orros, a törpe már gyerekkoromban is a kedvencem volt, és ez most sem változott. Igazi klasszikus, nem véletlenül ez Hauff egyik legismertebb meséje.